Az európai labdarúgó-szövetség, az UEFA által szervezett labdarúgó-Európa-bajnokság 1960 óta létezik és a FIFA által szervezett világbajnokság után a második számú tornának számít a nemzeti csapatok számára. A valaha volt első UEFA Európa-bajnokságon még csak négy csapat vett részt, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia és a Szovjetunió személyében. 1980-ban viszont már 8 csapat játszott a végső körben az Európa-bajnoki címért. Az azóta eltelt időszakban már két alkalommal bővítették az EB-ken szereplő csapatok számát.
A legfontosabb történelmi állomások az EB történetében
Bár az első EB-t 1960-ban tartották, egy összeurópai megmérettetés ötlete már az 1920-as években felmerült. Ekkor a francia labdarúgó szövetség vezetője, Henri Delaunay azt javasolta, hogy tartsanak egy minden európai országot magában foglaló tornát. Viszont Delaunay sajnos már nem érhette meg, hogy elindult az első torna. Tiszteletére viszont az EB-n kiosztott kupát Henri Delaunay kupának nevezték el, ha megnézzük egy közeli fotón, láthatjuk, hogy a Coupe Henri Delaunay van az elejére felgravírozva. 2008-ban újították meg legutoljára a kupát, ami főleg a méretének növelését jelentette. Most már 8 kilogramm a súlya és a hátuljára a nyertes országok nevét is rágravírozták.
Az EB-k történetének két legsikeresebb csapata Németország és Spanyolország, mindkettő gárda három címet nyert. A legtöbb mérkőzést az EB-k történetében a német csapat játszotta, bőven ötven felett, de ők rúgták a legtöbb gólt és szerezték a legtöbb győzelmet is. 1984-ben Franciaország lett az első olyan nemzet, amely meg tudta nyerni az összes meccset a tornán, ellenben 1992-ben Dánia úgy lett EB-győztes, hogy öt meccséből csak kettőt tudott megnyerni.
Az évek során az EB egyre népszerűbb lett a tévénézők körében is, 2016-ban már 2 milliárd nézője volt az EB 51 mérkőzésének. A 2012-es EB-n ez a szám még nem érte el a 2 milliárd nézőt. Az UEFA sikeresen hozzá is tett a nézőszám növeléséhez azzal, hogy az amerikai és az ázsiai kontinens nézői számára is nézőbarát dátumokra tette a mérkőzéseket. Az EB-k történetében elég sok ország volt már rendező, a teljesség igénye nélkül:
- Franciaország
- Spanyolország
- Olaszország
- Belgium
- Svédország
- Nyugat-Németország
- Anglia
- Hollandia
- Svájc
- Ausztria
- Portugália
És hát az EURO 2020 vonatkozásában nagyon sok európai ország kapott rendezési jogot, így köztük Azerbajdzsán, Románia vagy éppen Magyarország is.
Az Európa-bajnokságok eredménylistáján Németország és Spanyolország áll az első helyen, három-három győzelemmel, de két győzelme van az olaszoknak és a franciáknak is. Nyertek már EB-t az oroszok, a csehek, a portugálok, a hollandok, a dánok és a görögök is. Rajtuk kívül még három ország játszhatott döntőt az EB-k történetében, de sikertelenül: Szerbia, Belgium és Anglia. A torna 60 éves története során volt pár igazán érdekes történet, kezdve azzal, hogy 1964-ben Görögország nem volt hajlandó selejtezőt játszani Albánia ellen, mert a két ország ekkor még háborúban állt. Vagy ott van például az 1968-as hihetetlen történet, amelyben először és utoljára pénzfeldobással döntöttek el egy mérkőzést, az elődöntőben Olaszország így jutott tovább a Szovjetunión.
Az 1976-os EB volt az utolsó olyan, amelyen még négy csapat vett részt és ahol a házigazdának szintén selejteznie kellette a szereplésért. Ez volt az első torna, ahol tizenegyesrúgásokkal döntötték el a helyezések sorsát, Csehszlovákia és Nyugat-Németország meccsén. Ebben a tizenegyespárbajban döntötte el a továbbjutás sorsát a cseh Antonín Panenka, aki egy alányúlt emeléssel teremtett hagyományt a tizenegyesrúgások történetében. De számtalan érdekességről lehetne írni, hiszen 1992-ben Dánia egy elrontott selejtezősorozat után csak az UEFA döntésének köszönhetően kerülhetett az EB-re, miután Jugoszlávia felbomlása után Szerbia és Montenegró ellen szankciókat vezettek be. És így is meg tudták nyerni a tornát. Ez volt például még az a torna is, ahol a nagy tornák tekintetében először a játékosok nevét a mezük hátuljára felírták.