1995-ben egy Jean-Marc Bosman nevű belga labdarúgó pert indított az UEFA ellen azért, hogy szabadon mehessen játszani oda, ahova szeretne az Európai Unióban, ha előző klubjánál lejárt már a szerződése. A pert megnyerte és bár az ő karrierje végül kisiklott, ennek a pernek a köszönhetően a mai napig hihetetlen ingyen igazolásokat bonyolítanak szerte Európában. Most bemutatjuk ezek közül a legnagyobbakat!
A legnagyobb ingyenes igazolások az Európai Unióban
Roberto Baggio: A legendás lófarkas olasz labdarúgó már karrierje végén járt 1997-ben, amikor elhagyta a Milan csapatát. Annyira lemondtak már róla, hogy a Parma akkori edzője, Carlo Ancelotti elutasította a leigazolását. Ekkor ment ingyen Bolognába játszani, ahol 22 gól rúgott a következő szezonban és neki volt köszönhető, hogy a csapat végül a 8. helyen végzett a szezonban. Ez egyébként fellendítette kicsit a karrierjét ismét, hiszen bekerült az 1998-as világbajnokságon induló olasz válogatott keretébe és leigazolta az Internazionale csapata is.
Steve McManaman: Igencsak érdekes története volt McManamannek, hiszen ő már nagyon várta, hogy lejárjon szerződése a Liverpoolnál. Annyira készült erre, hogy már előszerződést is aláírt a Real Madriddal az utolsó liverpooli szezonja közepén. Végülis nem döntött rosszul, hiába figyelmeztették korábban többen is, hogy rossz döntést hozott. A Real Madriddal kétszer nyerte meg a spanyol bajnokságot és kétszer nyert Bajnokok Ligáját is az ott töltött négy év során.
Garry McAllister: Nagyon komoly felháborodást okozott Angliában, amikor 2000-ben a 35 éves szabadon igazolható szupersztár Coventryből áttette székhelyét Liverpoolba. Sokan nem is értették, hogy mit akarnak a vörösök a kiöregedő sztárral, ő azonban rácáfolt a kétkedőkre. Segítségével a Liverpool abban az évben az FA-kupát, a Ligakupát és az UEFA-kupát is meg tudta nyerni. 49 alkalommal lépett pályára McAllister a Liverpool színeiben és több rendkívül fontos gólt is szerzett.
Sol Campbell: Campbell ingyen igazolása a Tottenhamből az Arsenal csapatához 2001-ben azért volt sokak szemében szálka, mert Campbell a Tottenham saját nevelése volt. Ráadásul a Hotspur egyik közvetlen riválisa és nagy ellenfele az Arsenal, így a Tottenham szurkolói sosem bocsátották meg a labdarúgónak az „árulást”. A focista amúgy nem bánta meg döntését, az Arsenalban töltött öt éve során két bajnoki címet és három FA-kupa címet szerzett az Ágyúsokkal.
Jay-Jay Okocha: 2002-ben a nigériai Jay-Jay Okocha okozta az egyik legkellemesebb csalódást a Bolton Wanderers szurkolóinak, amikor a PSG csapatától áttette székhelyét az angol csapathoz, ahol már ott játszott Fernando Hierro, Ivan Campo és Youri Djorkaeff is. A nigériai labdarúgó számtalan nagyszerű megoldást mutatott a Boltonnál töltött szezonjai során és neki is köszönhető, hogy a most alsóbb osztályokban szenvedő csapat akkor a tabella első felében végzett rendszeresen, sőt eljutott az UEFA-kupa kieséses szakaszába is.
Esteban Cambiasso: Az olasz labdarúgónak kétszer is nagyon komoly húzása volt ingyen igazolásként. Egyszer 2014-ben, amikor ingyen igazolható játékosként segítette hozzá a Leicester Cityt a Premier League bentmaradáshoz, illetve másodszor 2004-ben, amikor fogta magát és elhagyta a Real Madridot az Internazionale kedvéért. Tette mindezt azért, mert a spanyol csapatban nem igazán kapott lehetőséget. Az Interben viszont szárnyalni kezdett és hosszú éveket töltött el Olaszországban, öt bajnokságot tudott nyerni, olasz kupát, sőt még Bajnokok Ligáját is.
Raul: Ha valakinek eszébe jut Raul, akkor mindenki a Real Madridra asszociál szinte azonnal. Pedig Raulnak volt egy komoly kalandja 2010-ben, amikor elhagyta a királyi gárdát a német Schalke kedvéért. Tette mindezt azért, mert a 2009-2010-es szezonban kiesett az edzői kegyből és csak pár meccsen volt kezdő. És Németországban megmutatta, hogy miért volt hiba a Realnak lemondania róla: 2011-ben BL-elődöntőbe vezette a Schalkét és egy évvel később a bajnokságban 3. helyre emelte a csapatot.
Andrea Pirlo: Amikor 2011-ben a Juventus kinevezte edzőnek Antonio Contét, sokan nem gondolták, hogy a torinói csapat egyik legsikeresebb időszaka kezdődik. Ebben a sikerben szerepe volt a Milanból ingyen érkező Andrea Pirlónak is, aki a Juventus egyik alappillére lett a későbbiekben. És ez is a Milan hibájának nevezhető, hiszen 10 év hűséges szolgálat után mondtak le róla. Pirlo segítségével ugyanis a Juve négy egymást követő szezonban nyert bajnoki címet, mielőtt 2015-ben Amerikába igazolt.
Miroslav Klose: Miroslav Klose góllövő képességeivel nagyjából mindenki tisztában volt hosszú éveken át, de amikor 2011-ben ingyen igazolhatóként megérkezett az olasz Lazióhoz, mindenki arra gondolt, hogy már csak levezetni jött a 33 éves klasszis. Az első mérkőzésén azonban 6 gólt rúgott a Lazio, amelyből öthöz köze volt a lengyel születésű játékosnak. Amikor 2016-ben befejezte pályafutását a csapatban, akkor ő lett a klub legtöbb gólt rúgó, nem olasz játékosa és ez a mai napig így van még mindig.
Paul Pogba: Eddig sikeres történetekről írhattunk, de minden idők egyik legsikeresebb ingyen igazolása Paul Pogba nevéhez köthető. Vagy mondhatjuk akár üzleti vállalkozásnak is, hiszen 2012-ben Pogba ingyen ment a Manchester United csapatától a Juventushoz, de négy évvel később már 100 milllió dollárnál is többért adták el a Manchesternek a torinóiak. Olasz szereplései során négy trófeákkal teli évet hozott össze Torinóban és minden idők egyik legjobb középpályásává nőtte ki magát.
Robert Lewandowski: A lengyel játékos minden idők egyik leggólképesebb játékosa a német elsőosztályban, általában több gólt rúg, mint amennyi meccsen játszik. Közel annyi gólt rúgott eddig a Bayern München színeiben, ahány mecsen pályára lépett, az pedig nem kevés, bőven háromszáz gól felett jár. Úgyhogy Dortmundban foghatják azóta is a fejüket, hiszen a csatár már 2013-ban szeretett volna a Borussia csapatától eligazolni a Bayernhez, de nem adták el. Így 2014-ben fogta magát és szerződése lejárta után ingyen csatlakozott a nagy riválishoz.
Összességében tehát elmondható, hogy a kluboknak sincs könnyű helyzete, amikor egy játékos megtartásáról vagy új szerződéséről beszélnek. Hiszen ha egy játékos nem fogadja el az új szerződését, akkor könnyen megeshet, hogy úgy távozik a csapattól, hogy egy fillért nem fog érte kapni korábbi munkaadója. Ugyanakkor a játékos is vállal kockázatot egy ilyen lépéssel, hiszen nem tudhatja, hogy mennyire fogja karrierjét elősegíteni, hogy ingyen csatlakozik egy csapathoz, ahol általában kétszer olyan erősen kell bizonyítania. A fentebb bemutatott példák esetén elmondható, hogy minden játékos tudott élni a lehetőséggel és a korábbi munkaadó klubok minden esetben nagyon megbánták, hogy ingyen engedték el az adott focistát.